Ismerd meg Halászi elragadó történetét – Nyiss ajtót az „Ezer sziget” világára
Halászi az elragadó halászfalu, mely megnyitja előttünk a vadregényes Szigetközi látnivalókat
A Duna-ágak között kiemelkedő földekre, feltehetőleg a XIII. században települtek le az emberek, és mint Halászi neve is árulkodó halászkodással kezdtek el foglalatoskodni. Az itt lakók a királyi udvar halszállítóivá váltak, így 1557-ig királyi zálogbirtoknak számított, majd a Habsburgok lettek az uralkodói az óvári várhoz tartozóan. A szomszédos Arak település is a községhez tartozik, mind a 160 lakosával, amelyet először az 1400-as években említettek oklevelek, és nevét feltehetően az „árok” szóról kapta.
A XVI. századra Halászi már mezővárossá fejlődött és a zöld viaszú pecsétet is elnyerte, és elterjedt a környéken a református vallás is. Így Halászi püspöki székhellyé is változott 1650 körül.
Ma már műemléki látnivalónak számít a község 1777-ben felszentelt új barokk stílusú temploma, amelyet Mária Krisztina főhercegnő építtetett és a freskóit a Maulbertsch-tanítványok festették. A templom mellett még két oromfalas paraszt barokk lakóház is épen megtalálható, amelyek szintén megkapták a műemléki kinevezést.
A 90-es években sajnos a Mosonmagyaróvárat és Győrt összekötő híd egy baleset következtében leszakadt, de a Halászi és környékének népszerűsége töretlen, hiszen a forgalmas útvonal helyett, ma már sokkal inkább a nyugodt környezet vonzza ide a látogatókat.
Ha a történelmi helyszínek mellett szeretnéd megtudni milyen programlehetőségek várnak rád Halászin és környékén KATTINTS IDE.
Ha pedig szállást keresel Mosonmagyaróvárhoz közel, a Regia Panzió, lehet a legjobb választás, amely a Mosoni-Duna partján található, csendes környezetben helyezkedik el, és innen könnyedén körbejárható az egész Szigetköz. Vedd fel velünk a kapcsolatot az alábbi elérhetőségeinken, ha szeretnél egy vízparti, nyugodt pihenés részese lenni!
A Szigetköz pedig így vált benépesítetté
A Halászi környékén található települések is hasonló módon lettek betelepítve, bár nem csak kizárólag a halászat játszott szerepet a mindennapi teendőkben a helyi lakosoknak. Minden tavasszal a szolgalegények az itt található szigetekre hajtották ki a gazdák teheneit, és késő őszig itt legeltettek a szigetek között átúsztatva őket. A rideg tartású állatokat még télen is kihajtották ide.A pásztorok igencsak maguknak való emberek voltak, és amíg ők a csordával töltötték a napjukat, a család többi része, asszonyok, gyerekek, a szigeteken időztek el. Az is előfordult, hogy gazdakányt vettek feleségül (elég gyakran megesett), így valamelyik szigeten építhettek maguknak házat. A természeti elemek elleni védekezésül, úgynevezett paticskunyhót építettek a magasabb szigeteken.
Ebből később pedig tanyaszerű település alakult ki, amit ma már csodálkozva fedezünk fel.